1. fejezet
Az utazás
Harry Potter fáradtan kelt fel. Nem sok idő telt még el a nyári szünetből Harry nagy bánatára. Ugyan sok levelet kapott barátaitól, de az mégsem volt ugyanaz mintha velük lett volna. Most is négy bagoly kopogtatta az ablaküveget. Harry izgatottan kinyitott az ablakot majd beengedte a baglyokat. Az egyik levelet Rontól kapta. Ez állt benne:
Kedves Harry!
Remélem, nemsokára találkozunk. Mi Ginnyvel lehet, hogy már nem fogunk visszamenni a Roxfortba, mert Anya nagyon félt minket. Bárki is lesz az igazgató biztos nem lesz olyan, mint Dumbledore ezért nem leszünk biztonságban. Azt mondtad nyár elején, hogy egy darabig biztos Dursleyéknél leszel, de most már biztos aranyosabbak vagy nem? Addig is sok szerencsét!
Ron
A másik levelet Hermionétól kapta.
Kedves Harry!
Már nagyon hiányzol! Mondtad, hogy szeretnél elutazni Godric’s Hollowba. Én tudnék ebben segíteni. Biztos vagyok benne, hogy egy hétre nem fogsz hiányozni Dursleyéknek. Ha akarod szívesen elviszünk téged oda, persze csak ha akarod. Egy kicsit kockáztathatjuk életünket, de most már úgyis mindegy. Feltétlenül írj!
Hermione
A harmadik levelet Ginnytől kapta.
Drága Harry!
Már nagyon de nagyon hiányzol nekem! Bárcsak láthatnánk egymást! Hozzánk biztos, hogy nem jöhetsz, de talán egy titkos helyen? Tudom, hogy veszélyes, de megéri. Mindenképp válaszolj!
Ginny
A negyedik levelet pedig McGalagonytól kapta miszerint a Roxfort nem biztonságos többé, ezért amíg el nem múlik a veszély (ha elmúlik) a Roxfort bezárja kapuit. Harry nagyon örült a leveleknek, de főleg Hermione levelének örült. Gyorsan megírta neki, hogy természetesen elmegy Godric’s Hollowba. Már régóta gondolkozott azon, hogy hogyan találhatná meg a hocruxokat. Még említette barátainak év végén, hogy ott szeretné elkezdeni a nyomozást. Ez a probléma már meg is oldódott. Azonban nem tudta elképzelni azt a helyzetet, amelyet Ginny ajánlott. Persze hiányzott neki a lány de nagyon veszélyes lett volna. Gyorsan elküldte a leveleket, mert Vernon bácsi horkolása elkezdett halkulni, vagyis ébredezett. Ront nem is értette, hogy miért is írt. Várt még egy levelet, de azt valószínűleg a szülinapján kapja meg. Már alig várta, hogy varázsoljon. Lement reggelizni és szembetalálkozott Hermionéval.
- Jó reggelt!- köszönt a lány. Ma hajnalban kaptam meg a leveledet.
- Huh, Hedvig gyors volt!- mondta miközben Hermione adott neki egy puszit. Dudley horkantott egyet, mert nem gyakran fordult elő, hogy egy lány helyette megpuszilt volna valakit.
- Szervusz, én Hermione Granger vagyok! Harry egyik legjobb barátja. Az én szüleim szokták tömni a fogaidat- köszönt illedelmesen Hermione.
- Ö… szia!- dadogott Dudley.
- Na indulhatunk? Sietnünk kell, mert lekéssük a repülőgépet-, mondta a lány.
- Persze, csak összepakolok-, mondta Harry majd fölszaladt összecsomagolni. Ilyen jól még sosem indult a napja Dursleyéknél. Közben hallotta, hogy Hermione megpróbál beszélgetést kezdeményezni a család többi tagjával, akik Harry nagy meglepetésére beszélgettek vele.
- Az én szüleim fogorvosok- kezdett bele a mondókájába Hermione.
- Tényleg? Dudley is az akar lenni! Igaz Dudley?- de a fiú nem válaszolt ugyanis Hermionét bámulta kaja helyett.
- Na kész vagyok! Mehetünk!- mondta Harry mikor lement a konyhába.
- Rendben. Viszontlátásra Mr. És Mrs. Dursley!- köszönt illedelmesen Hermione.
- Sziasztok!- köszönt Harry. Ahogy kiléptek a napsütéses utcára Harry csak most, vette észre, hogy Hermione milyen csinos lett. Volt rajta egy fehér blúz és egy kék-fehér miniszoknya, lábán magas sarkú cipő. Fején egy utazókalap volt és az arcán szolid smink. Hívott egy taxit és már a repülőtérre tartottak. Hermione sokkal tarpraesettebb volt, mint a Roxfortba. Harry nem félt a repüléstől, mert már repült csak seprűn. Mikor megérkeztek Harry nem győzött csodálkozni. A szálloda nagyon elegáns volt. Mikor elfoglalták szobáikat Harry magába nyomott minden mugli édességet, amit csak talált és végre szabadon azt nézhetett a Tv-ben, amit csak akart. Végül éjfél körül lezuhanyzott és lefeküdt aludni.
|